Ősi Sajtot Találtak Egy 3000 éves Fazék Alján

Videó: Ősi Sajtot Találtak Egy 3000 éves Fazék Alján

Videó: Ősi Sajtot Találtak Egy 3000 éves Fazék Alján
Videó: Szenzációs, Magyarországon egyedülálló lelet került elő a jáki templomban zajló ásatáson 2024, Szeptember
Ősi Sajtot Találtak Egy 3000 éves Fazék Alján
Ősi Sajtot Találtak Egy 3000 éves Fazék Alján
Anonim

Minden szakács, annak érdekében, hogy valóban alkalmassá váljon, nem félhet a kudarctól. A legnagyobb főzési hibák is elmúlnak, és idővel elfelejtődnek. Igen, de nem. Néhány olyan nagy, hogy évezredekig túléli. Így bizonyos mértékű rosszindulatú humorral megnézhetjük a dániai Silkeborg Múzeum szakértői által készített legújabb régészeti leleteket.

A Jütland-félszigeten végzett ásatások során a régészek a bronzkorig nyúló kulináris katasztrófára bukkantak. Skandinávia egyik első lakosának egy ősi település romjainak tanulmányozása során az ott talált sok háztartási cikk között a tudósok egy egyszerű kinézetű edényre bukkantak, amelynek azonban szokatlan anyag volt az alján. Gondos laboratóriumi elemzés után kiderült, hogy ez egy sajt, amely a főzés során elégett.

A tárgyat a kis falu hátsó sikátorában találták meg. A helyszínen az emberek nemcsak elhaladtak, hanem szemetet is kidobtak. A régészek szerint a fazék tulajdonosa annyira mérges volt kulináris kudarca miatt, hogy közvetlenül az utcára dobta.

A lelet azért fontos, mert információt nyújt a bronzkorban élő skandinávok mindennapi életéről és étkezési szokásairól. A felfedezők szerint ez a legkorábbi példa a mai barna skandináv barna sajt előállítására, amelyet tejsavóból állítanak elő.

Az edényt a Jütland központjában, Bale Kirkby város közelében végzett ásatások során fedezték fel. Más kerámia maradványai voltak körülötte.

Az általunk talált edények nagy része olyan edények voltak, amelyekben különféle saját termesztésű fűszereket termesztettek. Különösen az edény tett ránk benyomást az alján lévő vékony sárga kéregréteg miatt, amelyet korábban nem láttunk - magyarázza Kai Ramussen professzor a dániai Silkeborg Múzeumból.

A régészek továbbküldték az edényt a Dán Nemzeti Múzeumba. Az alján lévő sárga rétegből vett minták azt mutatták, hogy olyan molekulákat tartalmaz, amelyek általában a tehénzsírban találhatók.

A kutatók úgy vélik, hogy a zsír a hagyományos kemény sajt elkészítéséhez használt túró maradványa lehet, ahol a tejsavót addig dolgozzák fel, amíg karamellává nem válik, amiből a barna barna színe származik.

Úgy tűnik, hogy aki az ősi sajtot készítette, elégette. Véleményem szerint az edényt kidobták, hogy elfedje a szakács bűnös lelkiismeretét. Azt hiszem, a takarási kísérlet sikertelen volt. Személyes kulináris gyakorlatomból tudom, hogy az égett tejsavó szörnyen illatozik, és ez az aroma a falu nagyságából, lakói fele alapján érezhető volt - mondja Rasmussen prof.

Ajánlott: