2024 Szerző: Jasmine Walkman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 08:32
Buxus vagy a puszpáng / Buxus sempervirens / a bukszuscsalád kis fája vagy sűrűn elágazó cserje. A puszpáng botanikai neve - a Buxus görögül "sűrű" szót jelent, és a levelek sűrűségével társul, amelyek szorosan lefedik az ágakat.
A puszpánglevél bőrszerű, áttelelő, hosszúkás - ovális vagy ellipszis alakú, egész, csupasz, szemben, 1, 5–3 cm hosszú és legfeljebb 1,5 cm széles, fent sötétzöld és fényes, alul világoszöld és matt, peremén göndör, ülő vagy rövid fogantyúval.
A virágzatok a levelek hónaljában elhelyezkedő fejek. A cserje virágai egyneműek, egyszerű sárga-zöld perianthusúak (hímek négyrészes, nőstények hatrészesek). A bukszusfa gyümölcse egy 3 részre szakadó doboz, tetején szarvakkal.
A növény áprilisban és májusban virágzik. Délnyugat-Európában, Észak-Afrikában, Nyugat-Ázsiában terjesztik. Bulgáriában az egész országban megtalálható. A puszpángok évek óta az egyik legnépszerűbb és legszélesebb körben használt tereprendező növények, díszcserjék vagy sűrű, örökzöld sövények formájában árnyékos helyeken.
A puszpáng fajtái
Körülbelül 30 faj létezik buxus, amelynek hazája a Földközi-tenger és Délkelet-Ázsia. Számos fajtát hoztak létre, de a puszpángokat leggyakrabban kis- és nagylevelűekre vagy alacsony szárúakra és magas szárúakra osztják. A különbség nemcsak a levelek méretében és a szárak magasságában van, hanem a növekedési ütemben is. A puszpáng, különösen a kislevelű, árnyékot szerető cserje.
Az örökzöld puszpángot (Buxus sempervirens) a leggyakrabban termesztik. Szülőhelyein akár 10 m magas fának is nőhet, és elérheti 800 éves korát. Az idők során számos forma és változat jött létre belőle.
Kisebb és változatosabb fajták a B. Sempervirens Marginata (sárga szélű levelek) és a B. Sempervirens Aureovariegata (sárga foltos levelek). Ha kis bukszusra van szüksége, hogy csak az ösvény végén helyezze el, akkor megállhat a B. Sempervirens Suffruticosa-nál.
A bukszus magas és kompakt formái lehetővé teszik sövények és lenyűgöző figurák készítését, és törpe fajtákat használnak az utak körvonalazására és az ágyak megosztására.
A puszpáng története
Kétségtelen buxus egy klasszikus alakformáló növény, amelyet a rómaiak, és valószínűleg őseik is gyakoroltak. A középkorban a művészet újjáéledt. A 16. században egy ideig divatban volt, a 19. században pedig újjáalakult. Ma a cserjék képződése visszatért.
Franciaországban a metszést díszesen végzik. Angliában viszont hagyomány a különféle bukszusfigurák megformálása. Alakok, például spirálok, golyók, kúpok, piramisok, gombák, magas szárak és bukszusszobrok, például csirkék, hattyúk és nyulak, és sok más furcsa forma ismertek. Mivel a bukszus hosszú életű, a metszett növényeket értékes antik cserepekbe lehet ültetni.
A puszpáng összetétele
A bukszusfa legfeljebb 1% alkaloidot tartalmaz. Több mint 30 különböző szteroid-alkaloidot izoláltak és azonosítottak. A levelek és a fiatal gallyak illóolajokat, flavonoidokat és gyantás anyagokat is tartalmaznak.
Bukszus termesztése
Buxus talaj és fény szempontjából egyáltalán nem igényes. Ha napra ültetjük, erőteljesen növekszik, de részleges árnyékban virágzik. A puszpáng minden életkorban tolerálja az átültetést, és a hely megváltoztatása egyáltalán nem árt.
Amikor sövény készül belőle, általában sorba ültetik. Ha azonban vastag és vastag kerítésre van szüksége, mint egy fal, akkor a sakktábla ültetését két sorban gyakorolják. A magas formákat a növények között 35-45 cm távolságra ültetik, a törpék pedig sűrűbben.
Annak érdekében, hogy a kerítések, szegélyek és bukszusfigurák szépek és tömörek legyenek, a növények koronáját májustól augusztusig 6 hetente le kell vágni. A körülbelül 10 cm hosszú vágott ágak gyökeret ereszthetnek, ami nagy mennyiségű palántát eredményezhet.
Az ültetés első évében a díszcserjéket csak egyszer metszik meg, hogy bőségesen növekedjenek a gallyak. A második évtől a nyár folyamán többször metszik, hogy a korona és a bokrok megvastagodjanak a kívánt formára.
A vegetációs időszakban a mérsékelt páratartalom megmarad. Az ideiglenes aszálynak nem lenne végzetes hatása a növényre. Ne felejtsük el azonban a díszcserjét májustól augusztusig minden hónapban megtermékenyíteni. A növényt osztással szaporítják, mivel az elválasztott részeket mélyebben ültetik, mint korábban. Vágással is szaporítható márciusban vagy augusztusban.
Bukszusfa gyűjtése és tárolása
A leveleket használják buxus, virágzáskor szüretelték. A leveleket a leveles felső gallyak levágásával szedjük. Megkötözték és drótra nyújtva vagy akár 40 fokos hőmérsékletű kemencében szárítják. A szárított gyógynövényeket szellőztetett helyiségekben tárolják, ügyelve arra, hogy ne keveredjenek más fajokkal.
A puszpáng előnyei
Buxus bizonyítottan izzasztó, koleretikus, hashajtó, fertőtlenítő, lázcsillapító hatása van. Biliáris elégtelenség, köszvény, epilepszia, reuma és láz esetén alkalmazzák. A növény hatékony megfázás és influenza esetén. A puszpángot a vér tisztítására is használják idegbetegségek esetén. A gyógyszer jótékony hatással van a cukorbetegségre is, lassan gyógyítja a fertőzött sebeket és így tovább.
Az illóolajat, amelyet kivonnak a fából, növényi gyógymódként alkalmazták epilepszia esetén. Az olajat fogfájás és aranyér ellen is alkalmazták. A gyógynövényben található alkaloidok és tanninok hashajtó és lázcsillapító hatásúak. Ezenkívül a bukszus főzetét használják az immunrendszer stimulálására, ízületi gyulladásban, a vér méregtelenítésére.
Népgyógyászat puszpánccal
A bolgár népi orvoslás szerint a bukszus főzet helyreállítja a veseelégtelenség állapotát, támogatja a vizelet kiválasztását és jótékony hatással van a vesék különböző gyulladásaira.
Erre a célra 450 ml vizet forralnak fel. Adjunk hozzá 2 evőkanál apróra vágott bukszust / gallyakkal és levelekkel /. Forraljuk az elegyet 3-5 percig, vegyük le a tűzről, és hagyjuk kihűlni. 60 perc múlva szűrjük le. A folyadékot naponta 2 alkalommal kell bevenni reggel, éhgyomorra, és este étkezés előtt. Nem adnak hozzá cukrot, mézet vagy más édesítőszert, azonban a folyadék íze kellemes.
Idővel az adag fokozatosan növekszik. Ha az első hónapokban kb. 400 ml-t vesz be naponta, akkor 5 hónappal később meginhat 1 litert. Nagyon fontos, hogy vigyázzon, hogy ne adjon be túladagolást. A rendellenesség megjelenése annak a jele, hogy a tea mennyiségét azonnal csökkenteni kell.
Külsőleg a gyógynövényt porított száraz levelek főzetének formájában használják. A főzet elkészítéséhez 40 g levélre van szükség, amelyeket 1 liter vízben addig főzünk, amíg a víz felére nem forr. A főzetet tömörítések, mosások, fürdők stb. Belsőleg is alkalmazható úgy, hogy reggel 1 csésze teát iszik éhgyomorra, és a beteg izzadás közben meleg marad.
Amikor a haj leesik, áztassa a leveleket buxus borecetben 1:10 arányban, és fürdés előtt krémként használja. A reumában történő dörzsöléshez áztassa a bukszusleveleket pálinkába 1:10 arányban.
Népi gyógyászatunk a következő recepteket javasolja a seborrhea, alopecia, korpásodás esetén: 10 g gyógynövényt 100 ml alkoholba áztatunk. Körülbelül 20 napig maradnak.
Kár a puszpánctól
Gyógyító tulajdonságai ellenére buxus mérgező növény, és nem szabad nagy adagokban bevenni. A gyógynövényt csak orvos felügyelete mellett szabad alkalmazni, mivel a gyógyszer mérgező mellékhatásait nem vizsgálták teljes mértékben.
Az akut bukszusmérgezés tünetei: súlyos kólika-szerű fájdalom, hányinger, hányás és hasmenés kíséretében, vagy súlyos fejfájás látászavarokkal, hematuria megjelenése.
Létezik lassú és aritmiás pulzus is, csökken a vérnyomás. Kezdetben vannak gerjesztő jelenségek, később - depresszió, apátia, álmosság. A veszélyt a szívelégtelenség okozza, amely fulladással halálhoz vezethet.
