A Klónozott Szarvasgombát Forgalomba Hozzák

Videó: A Klónozott Szarvasgombát Forgalomba Hozzák

Videó: A Klónozott Szarvasgombát Forgalomba Hozzák
Videó: RTL klub Híradó 2014. augusztus 18. (részlet) 2024, November
A Klónozott Szarvasgombát Forgalomba Hozzák
A Klónozott Szarvasgombát Forgalomba Hozzák
Anonim

A szarvasgomba az egyik legdrágább és legritkább finomság a földön, és mint ilyen, különösen körültekintően válogatott és gondozott. Hivatalosan úgy gondolják, hogy e faj gombáinak többsége Franciaországban található, de a szarvasgomba változatosságát Ausztrália rendezi.

Ha a 20. század elején Franciaországban 1000 tonna terméket gyűjtöttek össze évente, akkor ma az értékes csemege hozama csak 40-50 tonna. Ez a tény mélyen aggasztja a franciákat, akik kétségbeesésükben úgy döntöttek, hogy szélsőséges intézkedéseket hoznak, hogy ne érezzék az ízlés hiányát a piacon.

A francia Corrèze tartomány a közelmúltban jelentette be, hogy meg akar kezdeni egy világhírű csemege klónozását, és a drasztikus döntés az elmúlt évek jelentős hozamcsökkenése után született.

A francia döntés nem igazán logikátlan, tekintve, hogy a szarvasgomba kilója körülbelül 1300 dollárba kerül az amerikai piacon.

Hogy megtalálja a kiutat a ritka gomba hiányából, a Corrèze-i hatóságok hároméves szerződést írnak alá, amely a szarvasgomba mesterséges előállításának módszertanának kidolgozását írja elő a Delpeyra és a STEF-TFE társaságokkal. A fa gyökerei helyett a szarvasgomba klónok nőnek egy laboratóriumban. Az azonban nem világos, hogy megmarad-e a gomba egyedi íze.

A természetes környezetben a szarvasgomba a föld alatt nő, legfeljebb harminc centiméter mélységben. Biológusok, botanikusok és tudósok generációi megpróbálták kinyomtatni az értékes terméket, amelynek ára szó szerint "arany", de nem sok sikerrel. A szarvasgomba csak természetes környezetben nő.

A szarvasgomba a tűlevelű erdőkben nő a legjobban, különlegesen kiképzett kutyák és sertések segítségével találják meg őket. Az elmúlt évtizedekben világszerte csökkent szarvasgombatermelés nagyrészt a drasztikus éghajlatváltozásnak, a súlyos aszályoknak és az özönvízszerű esőzéseknek köszönhető.

Ajánlott: